Önálló életre a '80-as években kelt. A siklóernyõk kezdetben még nem sokban különböztek az ejtõernyõsök légcellás ugróernyõitõl, manapság laikus számára is nehéz lenne összetéveszteni a két ernyõtípust.

ejtõernyõ		modern siklóernyõ

Testvérsportnak tekinthetõ a már korábban fejlõdésnek indult vitorlázó és sárkányrepülés is. Az egyetlen és döntõ különbség az ejtõ- és siklóernyõk között "csupán" a felhasználás terén mutatkozik. Az ejtõernyõsök felszerelése a zuhanás megfékezésére készült. A siklóernyõket viszont úgy fejlesztették ki, hogy minél hosszabb ideig a levegõben maradva akár többszáz kilométerre elrepüljön. A jelenlegi világrekord 461km, leszállás és segédmotor nélkül.

A siklóernyõzésen belül napjainkra két fõ irányzat alakult ki a távrepülés és az akrobatika.

távrepülés		akrobatika

"A siklóernyõzés a leghétköznapibb ember számára is kézzelfogható közelségbe hozza a repülés élményét. Csak kevesen gondolják, hogy amikor a repülésrõl beszélünk akkor nem pusztán egy sportágról van szó, hanem az egész lényünket átható szenvedélyrõl."